bántón átlagos arc egy borzalmas testen. ja, és az elengedhetetlen feltűnést keltő rózsaszín ing. ez ő , az ember, akit már vagy 10 perce nézek. egy társaságban ül, vannak úgy 20-an, céges buli lehet.
nincs erő, ami megtölthetné ezt a testet tartalommal; nincs az az isten, aki felé fordulna - mégha főbűnt követne is el. isten sem szereti a középszerűséget. hősünk - így fogom hívni - még akkor sem lenne izgalmas, ha felrobbantaná magát a tévében.
van, aki egészen egyszerűen taszít mindenféle tartalmat. lepattan róla, mint foton a fehér felületről. ami színt ad egyeseknek, azt mások fekete lyukként nyelik el. és deszaturált létüket kétségbeesetten próbálják ellensúlyozni színes holmikkal, feltűnő kiegészítőkkel.
de a legbrozasztóbb a dologban az, hogy mindez tudatos náluk - direkt csinálják. érted?!
álmodik az ilyen egyáltalán? biztosan. rózsaszín ingekről, csillivilli nyakláncról, gusztustalan plüssökről a kocsiba, az elbaszott tuning-szett mellé, amikkel majd csajokat szed fel.
és most jön az igazán durva rész! még az ilyen ember is kell valakinek. bizony, ez így van.
de én nem fogok mögéállítani semmit sem, nem érdemli meg. megelégszem a puszta tények szarkasztikus közlésével...
nincs erő, ami megtölthetné ezt a testet tartalommal; nincs az az isten, aki felé fordulna - mégha főbűnt követne is el. isten sem szereti a középszerűséget. hősünk - így fogom hívni - még akkor sem lenne izgalmas, ha felrobbantaná magát a tévében.
van, aki egészen egyszerűen taszít mindenféle tartalmat. lepattan róla, mint foton a fehér felületről. ami színt ad egyeseknek, azt mások fekete lyukként nyelik el. és deszaturált létüket kétségbeesetten próbálják ellensúlyozni színes holmikkal, feltűnő kiegészítőkkel.
de a legbrozasztóbb a dologban az, hogy mindez tudatos náluk - direkt csinálják. érted?!
álmodik az ilyen egyáltalán? biztosan. rózsaszín ingekről, csillivilli nyakláncról, gusztustalan plüssökről a kocsiba, az elbaszott tuning-szett mellé, amikkel majd csajokat szed fel.
és most jön az igazán durva rész! még az ilyen ember is kell valakinek. bizony, ez így van.
de én nem fogok mögéállítani semmit sem, nem érdemli meg. megelégszem a puszta tények szarkasztikus közlésével...
0158 pontosan
tudod, sok mindent lehet együtt csinálni, átélni egy másik emberrel, melyek lehetnek jók, fantasztikusak, sőt, már-már álomszerűek is. de a legcsodálatosabb - szerintem - az együtt ébredés; valakivel, valaki mellett.
ez nem történik meg akármelyik ribivel - legtöbbjük meg sem várja a reggelt, hál'istennek! aztán vannak makacsabb kurvák is, ők tapintatlanok, nem figyelnek - legkésőbb napfelkeltéig, ki kell dobni őket!
de van, hogy összeáll a kép. az akkor,... az annyira különleges!
annyi szart ettem már, erős, intenzív ízek - mindig forró vízzel zuhanyoztam, s fitymáltam a lengyos reggeleket!
ez nem történik meg akármelyik ribivel - legtöbbjük meg sem várja a reggelt, hál'istennek! aztán vannak makacsabb kurvák is, ők tapintatlanok, nem figyelnek - legkésőbb napfelkeltéig, ki kell dobni őket!
de van, hogy összeáll a kép. az akkor,... az annyira különleges!
annyi szart ettem már, erős, intenzív ízek - mindig forró vízzel zuhanyoztam, s fitymáltam a lengyos reggeleket!
0228 kb.
minden egyes leütéssel kijjebb tárom a kapu, s az ismeretlen alakok, akik eddig csak meg-meglegyintettek rémísztő képzeteikkel, egyre inkább nyomakodnak befele. és ahogyan haladok az úton előre és egyre mélyebbre, már fel sem tűnnek nekem. többé nem vagyok egyedül, itt ülnek, állnak, gugolnak, térdelnek mellettem. démonjaim vidám táncát nézem midnen éjjelen... és a pokoli mulatság gyermeki könyörtelenséggel halad a maga útján, és a kezdetben még homályos képek, tompa zajok tisztulni kezdenek, mígnem elérik a digitális mozik tisztaságát - körbevesz a múlt. térhatás ezerrel, "rossz voltál!" "nem kellesz!" "ilyent nem illik!" "nem játszunk veled!" "ne haragúdj, de sajnos nem!" " ne tedd ezt velem, kérlek!" csak kapkodom a fejem - dolby digital, 7.1, full HD minőségben.
